Magyar értelmező kéziszótár
árva
I. mn
1. Akinek egyik v. mindkét szülője meghalt.
2. irod | nép Társtalan, magányos, magában levő. ~ gólya; ~'n, egyedül él. | nép Szánandó, szerencsétlen. ~ fejem! | Elhagyatott <hely>.
3. <Nyomósító szóként.> Egy ~: egyetlenegy. Egy ~ fityingje sincs.
II. fn Árva gyermek.
[ fgr ]
HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024