Magyar értelmező kéziszótár
avar1 fn
1. Lehullott, száraz lomb (rétege). Az ~ba süpped.
2. táj Le nem kaszált száraz , gizgaz.
[←av(ul), av(as)]
avar2
I. mn
1. Tört Az 58. sz.-ban hazánk területén élt, török-tatár eredetű, kihalt nomád <nép>, ill. ehhez tartozó, vele kapcs. ~ sírok.
2. Tömegében a Kaukázus dagesztáni részén élő, kelet-kaukázusi nyelvet beszélő <nép>, ill. ehhez tartozó, vele kapcs.
II. fn
1. Avar férfi.
2. Az ~(ok): az avar nép.
3. Az avar nyelv.
[ lat ]
HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024