Magyar értelmező kéziszótár
bejár tn (és ts) ige
1. Bent lévő v. központinak tekintett helyre (rendszeresen) jár. A főkapun jár be; faluról jár be. | Vasút <Mozdony, szerelvény> begördül, befut. | Gépk <Autó> beáll (a garázsba stb.).
2. ts <Hely(ség)et> keresztül-kasul (végig)jár. ~ja a határt. | ts <Több helyet, személyt> sorra fölkeres. ~ja a boltokat. | ts <Hang, hír stb.> vminek minden részébe eljut. Híre ~ta a világot. Sz: ~ja Tolnát, Baranyát v. ~ ungot-berket: sok vidéket, helyet bejár.
Kapcsolat • eksz@nytud.hu • HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024