Magyar értelmező kéziszótár
burkol ts ige
1. kissé vál Vmivel körülvesz, és így (be)borít, (be)takar vkit, vmit. Vmibe ~. | nép Vmit vhova, vkire terít. Magára ~ja a kendőt.
2. Műsz Fedő- v. védőburkolattal lát el vmit.
3. vál <Érzést, szándékot stb.> megtévesztő formába önt(ve leplez). Tréfába ~ja a sértést.
4. biz Eszik.
[←burok]
HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024