Magyar értelmező kéziszótár
cs [csé] fn
1. Mássalhangzó: a t és az s hang bizonyos tulajdonságait egyesítő affrikáta, a dzs zöngétlen párja.
2. Ennek írásjegye (cs, Cs).
HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024