Magyar értelmező kéziszótár
csavar1 ts (és tn) ige
1. Vmit a hossztengelye körül teker, forgat. | Facsar. | (tn is) Vmerre elfordít. Jobbra ~ja a kormányt; ~ egyet a kapcsolón. | ritk Pödör. | ~ja az orrát vmi: fintorra késztető érzést kelt benne.
2. <(Csavarmenetes) tárgyat> így beerősít vmibe. A srófot a deszkába ~ja.
3. Vmire, vmi köré teker. Pólyát ~ a karjára.
4. nép Sodor(int).
5. Ját Sp <Labdát, tekét> úgy továbbít, hogy az haladása közben váratlanul elcsavarodjon. A hálóba ~ta a labdát.
[?]
csavar2 fn
1. Szerkezeti elemek összekapcsolására, ill. rögzítésére haszn. csavarmenetes eszköz. | Műszer v. géprész beállítására, szabályozására való csavarmenetes alkatrész. A mikroszkóp ~ja. | Fiz Csavarmenetes egyszerű gép.
2. Hajó Hajócsavar. | Rep Légcsavar.
3. Sp A labdának hirtelen csavaró mozdulattal való továbbítása.
4. Sp Csavarszaltó.
5. biz (Különösen) ravasz fogás, csel. Mi ebben a ~?
[←csavar1]
HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024