Magyar értelmező kéziszótár
elveszt ts ige
1. Szándéktalanul úgy elhagy vkit, vmit, hogy nem tudja, hova lett. ~ette a kését; ~i a nyomot.
2. Nem rendelkezik többé vmivel, nincs többé vmije. ~ette mindenét; ~i az eszméletét: elájul; ~i az eszét: a) megőrül; b) megzavarodva, önuralmát veszítve magánkívül lesz; ~i a szeme világát: megvakul.
3. vál Meghal vkije. ~ette a szüleit.
4. Vmit nem nyer meg, ő lesz a vesztes. ~i a játszmát, a pert.
5. Figyelmének ellankadása miatt nem hall v. ért meg vmit. ~i a beszéd fonalát.
6. <Időt> elveszteget.
7. rég irod Megöl, kivégez, elpusztít.
Kapcsolat • eksz@nytud.hu • HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024