1. Vágással megszünteti vminek az összefüggését, folytonosságát. ~ja a fonalat. | (t. n. is) Levág vmiből (vmennyit). (Egy kicsit) ~unk belőle. | Erősen megvág vmit, mélyen belevág. ~ta az ujját. | <Alkut, fogadást szentesítő kézfogáskor a két egymásba kulcsolt kezet> rácsapva elválasztja. Áll a fogadás! Vágd el! | ritk <Összeget (alkudozáskor)> megfelez.

2. Megszakítja vminek a környezetével való összeköttetését. A havazás ~ta a falut a külvilágtól. | ~ja vminek, vkinek az útját: a) megakadályozza, hogy továbbjusson az úton; b) (cselekvési) lehetőségét megszünteti.

3. <Folyamatot> határozottan megszakít. ~ja a vitát. Szh: mintha ~ták volna: hirtelen abbamarad.

4. Isk biz Megbuktat.

5. nép: ~ja magát: szándékosan elvágódik.

6. tn ritk <Kerék> besüpped, belevágódik a földbe.

7. ts ige biz Letéréssel megrövidíti az utat. Jobbra ~unk.

8. ts ige Kat Egy(enes) vonalban, egy síkban van. ~nak a takarók.