Magyar értelmező kéziszótár
erőltet ts ige
1. Erőszakkal igyekszik elérni vmit. ~ vmely témát: más(ok) ellenkezése ellenére beszél róla.
2. Erősen unszol, ösztökél.
3. Vmit ráerőltet vkire, vmire. Rájuk ~tük a vacsorát. | vál: Magára, arcára stb. ~ vmit: természetével v. (lelki)állapotával ellenkező magatartást ölt.
4. <Vmely szervét, képességét> nagy erőkifejtésre készteti. ~i a szemét.
5. Vkihez ~ vkit: feleségül kényszeríti hozzá.
6. <Testi inger, folyamat> kényszerítő erővel, de hiába jelentkezik. ~i a köhögés.
HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024