Magyar értelmező kéziszótár
felső kissé nép fölső
I. mn
1. Egymás fölött levő, ill. egymásra rétegződő dolgok közül a (leg)magasabban levő. ~ ajak; a ~ v. a leg~ polcon; ~ takaró. | Növ: ~ állású magház: a virágtakarón belül levő magház.
2. Felülről jövő, irányuló. ~ világítás.
3. Északra levő. | A folyó forrásához közelebb levő. A Duna ~ folyása.
4. Értékrendben a (leg)nagyobb, (leg)magasabb rendű, rangú. ~ érték; leg~bb bíróság. | Fölöttes szervtől eredő. ~(bb) utasítás. | Magasabb fokú. ~bb osztályok; az általános iskola ~ tagozata: 58. osztálya.
5. hiv: ~ korhatár: amelyen túl vmely jogosultság v. kötelezettség megszűnik.
II. fn
1. Ját Magyar kártyában az alsónál nagyobb, a királynál kisebb értékű lap.
2. Isk biz Felső tagozat. ~be jár.
[←föl1]
HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024