Magyar értelmező kéziszótár
fúr ts ige
1. <Lyukat, mélyedést, üreget> úgy hoz létre, hogy (forgó, forgácsoló eszközzel) egyre mélyebbre hatol az anyagba. Lyukat, kutat ~. | (t. n.) Fúrást végez. ~nak az olajmezőn. | Vmit így lyukakkal lát el. Fogat ~. | Vmi ~ja az oldalát: nagyon kíváncsi .
2. Vmibe ~ja magát: (ide-oda forogva, vájatot vájva) behatol vmibe. | Vmibe ~ja a fejét: arcát beletemeti.
3. (t. n. is) biz pejor Alattomban vki, vmi ellen áskálódik, ártani igyekszik neki. Örökké ~ (vkit).
[fgr v.fúl ‘szúr’]
HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024