Magyar értelmező kéziszótár
hiány fn
1. Vminek meg nem léte, ill. a szükségesnél kisebb mennyiségben v. mértékben való megléte. A tapintat ~a; nincs ~ vmiben: van belőle elég; vminek a ~ában: mert nincs vmi. | Ebből támadó hiányérzet. Nem szenved ~t.
2. hiv Számadás és a valóságos helyzet közötti negatív különbözet; kül. hiányzó pénzösszeg. Mennyi a (pénztári) ~?
3. Ker Áruból, anyagból hiányzó mennyiség. Leltári ~: a leltárhoz képest mutatkozó hiány.
4. kissé vál Vminek a teljességét csorbító hiányosság, hézag, hiba. Tudásának ~ai.
[←hiányos]
HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024