Magyar értelmező kéziszótár
✔
hullik
1. <Vmiből sok darab v. rész> egymást követőleg v. sűrű tömegben (vhova) esik. ~ a hó, a gyümölcs. | vál <Vér, könny stb.> sűrű cseppekben folyik.
2. ~ a haja: kopaszodik. | ~ a szőre, a tolla: szőrét, tollát veszti.
3. vál <Kif-ekben.> Darabokra ~: szétesik; vál: térdre ~: térdre roskad; szemébe, vállára ~ a haja: a szeméhez, ill. a válláig bukik, omlik a haja.
4. Tömegesen pusztul. ~ a baromfi. Sz: ~, mint ősszel a légy: <ember, állat> tömegesen pusztul.
[ fgr ]
hullik → hull
Kapcsolat • eksz@nytud.hu • HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024