Magyar értelmező kéziszótár
jegyes1 fn vál
1. Aki eljegyezte magát vkivel. Éva a ~em; a ~ek: jegyespár.
2. Vall: Krisztus ~e: apáca.
jegyes2 mn
1. nép Akin, amin megkülönböztető jel v. jegy van. ~ lúd.
2. rég Erkölcsileg megbélyegzett.
3. kiv Jegyre árusított. | biz Jegyrendszerrel kapcs. ~ világ.
HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024