Magyar értelmező kéziszótár
✔
kebel fn vál
1. irod Az ember melle.
2. Női mell. Dús keble van.
3. Ruhának a mellet fedő része. Vmit a keblére tűz. | nép A ruha és a mell közötti rész, tér. ~ébe rejti a levelet.
4. irod A szív mint az érzések jelképes helye. tréf: Dagad a keble vmitől: nagyon örül.
5. Vminek a ~e: vmely csoport, szervezet köteléke. Kivált az intézet ~éből.
[?]
HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024