Magyar értelmező kéziszótár
kerít ts ige
1. <Területet> vmivel fokozatosan körülvesz. | ritk Így alakít ki vmit. Udvart ~ magának.
2. rég Vmit szegélyez, körös-körül határol. Árok ~i a várfalat.
3. nép rég <Kört, gyűrűt> alkot vki, vmi köré. | Vad <Vadat> bekeríteni igyekszik. | nép Elébe kerülve igyekszik megtámadni, elfogni vkit, vmit. | (t. n.) táj Hal Kiveti és bevonja a kerítőhálót. Hajnalban ~enek.
4. nép <Ruhadarabot> széles mozdulattal vkire, vmire terít. Subát ~ a nyakába.
5. Utánjárással szerez. Orvost ~; ~s pénzt! | pejor Nemi érintkezésre rendsz. ellenszolgáltatás fejében megszerez vkit (vkinek).
6. <Kif-ekben:> vmilyen állapotba juttat. Hatalmába ~: hatalmát vkire, vmire kiterjeszti; kézre ~ vkit: üldözve elfogja, ill. az üldözőnek kiszolgáltatja; sort ~ vmire: úgy intézi, hogy sorra kerüljön.
[↔kering]
Kapcsolat • eksz@nytud.hu • HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024