Magyar értelmező kéziszótár
kifelé hsz nép v. biz kifele
1. Belülről vmely külső hely felé, ill. vminek a széle, külseje felé. Jön a vízből ~; ~ nyílik; béléssel ~. | <Erélyes felszólításként.> ~!: ki innen! | Külföldre. A ~ menő forgalom. | A helyzet, a probléma megoldása felé. A ~ vezető út.
2. Vmely időszak végéhez közeledve. ~ megyünk a télből.
3. <A ki ik h., a cselekvés folyamatos, fokozatos voltának kif-ére.> Szedegeti ~.
4. nép Kinn.
5. A nyilvánosságnak, mások előtt. ~ nem mutatja, mit érez.
Kapcsolat • eksz@nytud.hu • HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024