1. Szaruból való lapos képződmény az ujjak utolsó íze fölött. Ápolt ~. | Ennek az ujj hegyén túlnyúló széle. Körmöt vág. | <Kif-ekben: a munka végzésének jelképeként.> biz: Körmére néz vkinek: ellenőrzi, jól dolgozik-e v. nem lop-e. | <A hatalom, a birtoklás jelképeként.> Körme(i) közé kaparint; körme(i) között tart vkit.

2. Karom v. pata. A macska, a ló körme. | Sertés lábának körmös vége mint étel. Bableves ~mel.

3. Növ Némely sziromlevél alsó, keskeny része.

4. Műsz Gépeken: élben végződő forgó v. lengő rész. Sz: körmére ég a dolog, a munka: sietős a dolga, mert elkésett vele; lekap vkit a tíz v. húsz körméről: a) nagyon megveri; b) alaposan leszidja; c) megerőszakolja.

[?]