Magyar értelmező kéziszótár
kötöz ts ige
1. Többszörösen v. többször egymás után megkötve vhova odaerősít. Vmihez, vmire ~. | (t. n. is) Mezőg <Növényt> karóhoz, léc- v. egyéb vázhoz köt. Szőlőt ~.
2. Összeköt, ill. többszörösen átköt. Csomóba ~ vmit; ~i a csomagot.
3. ritk irod Vkit, vmit megkötöz, összekötöz.
4. <Sebet, sebesültet stb.> kötéssel ellát.
5. Kül. szálas anyagból kötéssel vmi(ke)t alakítgat, készítget. Kévét ~.
6. ritk irod Erősen köt, kapcsol vkit vkihez, vmihez.
HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024