Magyar értelmező kéziszótár
marok fn
1. Behajlított tenyér, marék. ~ra fog vmit; tartja a markát: átv is pénzt, kül. borravalót vár. | nép biz Tenyér. Markába csap vkinek: <rendsz. egyezség elfogadása jeléül.> | <Kif-ekben:> birtoklás, hatalom. Markába kaparint; markában tart. | Maroknyi. Egy ~ .
2. rég A magasságának mértékegysége: 105 mm.
3. nép A levágott gabona nyalábja. Markot szed v. táj: hajt: aratáskor a kaszást követve a gabonát sarlóval fölszedi (, és kévébe köti). Sz: markába nevet: kárörömet érez; csiriz v. szurok a markodba: ügyetlen vagy, hogy nem tudod megfogni!; biz: köpi a markát: erősen fogadkozik.
[↔marék]
Kapcsolat • eksz@nytud.hu • HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024