Magyar értelmező kéziszótár
menet
I. fn
1. Csoportnak, kül. katonai alakulatnak zárt rendben való hosszabb gyaloglása. Erőltetett ~. | Kat biz Menetszázad. | Együtt haladó személyek csoportja. Temetési ~.
2. Menés, haladás. ~ közben: átv is vmely tevékenység közben.
3. Műsz | Gép működése, járata. Lassú ~. | Ép Irány. Ferde ~.
4. Vminek a lefolyása, egymásutánja. Az események, a fejlődés ~e.
5. Némely folyamat, tevékenység egy szakasza. A választás első ~e; egy ~ a körhintán. | Sp Ökölvívó-mérkőzésnek ált. 3 perces időtartamú, két szünet közötti szakasza. | argó <Prostituált szolgáltatásaként:> egyszeri közösülés.
6. Műsz Csavarmenet(nek egy fordulatnyi része).
II. hsz Menés közben. Hazafelé ~. Sz: tréf: álljon meg a ~!: vigyázzunk, baj van (, mert vmi elkerülte a figyelmünket).
[←megy]
HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024