1. <Nagyobb állat> erős, átható hangot ad. ~ az oroszlán.

2. Vki nagyon hangos, artikulálatlan hangot ad. Szh: ~, mint a fába szorult féreg v. mint a sakál v. mintha nyúznák: kétségbeesetten ordít; úgy ~, ahogy a torkán kifér v. torkaszakadtából: nagyon hangosan ordít. | (ts is) biz túlzó Túl hangosan beszél. Ne ~s!; azt ~otta, hogy ... | Éktelenül sír. | pejor Hangosan és csúnyán énekel.

3. irod Zúg, süvölt. ~ a szél.

4. biz <Szín> ízléstelenül rikít. ~ az a lila. | biz: ~ róla vmi: vmely tulajdonsága kül. fogyatkozása feltűnően kiütközik. ~ róla a butaság.

[hangut]