Magyar értelmező kéziszótár
pipa fn
1. Az égő dohányt tartó fejből és a füst szívására való szárból álló dohányzási eszköz. | (jelzőként) Egy ~ dohány: amennyi a pipába fér. | A pipában levő dohány. | Pipázás. Rászokott a ~'ra.
2. Műsz Pipa alakban meghajlított eszköz, cső. | Könnyűbúvár légzőkészülékének szájba vehető csöve. | gyerm Cucli.
3. Áll Patkoláskor a orrára szorított fék.
4. Sp biz <Labdajátékban, kül. labdarúgásban:> a kapu felső sarkai közül vmelyik. ~'ba lőtt.
5. Jegyzék elintézett tételét jelöl ék alakú jel (✓).
6. biz Dühös, mérges (vkire). Nagyon ~ volt (a társaságra).
[ ol ]
HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024