Magyar értelmező kéziszótár
reszket tn ige
1. <Test(rész), tárgy> erősen remeg. ~ a hidegtől, a félelemtől; ~ a keze. Szh: ~, mint a nyárfalevél v. tréf: mint a (miskolci) kocsonya: egész testében reszket. | ritk <Föld> reng.
2. Nagyon fél vkitől, vmitől. ~ az apjától. | ~ vkiért, vmiért: a) nagyon félti; b) szenvedélyesen szereti, kívánja.
3. <Hang, fény> váltakozó erővel, szaggatottan v. gyors egymásutánban hat, terjed. ~ a hangja az izgalomtól.
[ ↔rezeg ]
HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024