Magyar értelmező kéziszótár
ront ts (és tn) ige
1. <Használati tárgyat, eszközt> úgy koptat, pusztít, hogy használhatóságát egyre csökkenti. ~ja a gépet. | (t. n. is) ritk Kárt tesz vmiben, rombol vmit. Az erős fény ~ja a szemet.
2. (Fokozatosan) rosszabbá tesz. ~ja a levegőt. | <Hangulatot> rosszra fordít, ill. <viszonyt> kedvezőtlenné v. ellenségessé tesz. ~ja a barátságot.
3. tn Sp Isk Az eddiginél gyengébb teljesítményt mutat fel.
4. Erkölcsileg bomlaszt, zülleszt. ~ja a fegyelmet.
5. (t. n. is) nép rég A hiedelem szerint varázslattal betegséget, romlást okoz (vkinek). Szemmel ~ (vkit).
6. tn Vkire, vmire (vki, vmi ellen) ~: rátör, rátámad. | tn (Támadó szándékkal) hirtelen behatol vhova. A rablók a kastélyba ~ottak.
7. tn ige Vkire (v. vkinek) ~: a) (kellemetlenséget okozva) hirtelen, váratlanul megjelenik nála; b) indulatosan vádolni v. szidni kezdi.
[↔romlik]
HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024