Magyar értelmező kéziszótár
ránt1 ts (és tn) ige
1. Megragadva hirtelen húzással kimozdít a helyéből. Magához ~ vmit. | Magára ~: véletlenül úgy ránt meg vmit, hogy az v. annak tartalma ráesik, rádől. | ritk: Vállat ~: vállat von.
2. <Szúró- v. vágó- v. kézifegyvert> hirtelen lendülettel előhúz. Kardot v. pisztolyt ~.
3. <Ruhadarabot magára v. vmely testrészére> hirtelen fölvesz. Magára ~ja a kabátját.
4. <Bajba, szégyenbe stb.> magával sodor. Sárba ~ vkit, vmit: meggyalázza.
5. tn (-t ragos hat-val ) Megránt vkit, vmit. Nagyot ~ott rajta.
6. nép <Nótát> vonós hangszeren játszik, húz. ~satok egy frisset!
[?↔rendít]
ránt2 ts ige
1. <Élelmiszert, kül. húst> lisztben, tojásban és zsemlemorzsában megforgatva zsírban süt. Csirkét ~.
2. ritk <Levest, főzeléket> beránt.
[?]
HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024