Magyar értelmező kéziszótár
✔
sarkantyú fn
1. Lábbeli sarkára erősített, csúcsban v. fogazott korongban végződő fémeszköz, amellyel a lovas a lovát sarkallja.
2. Áll Némely madár (pl.: kakas) csüdjén hátrafelé görbülő karom.
3. nép Sarkantyúcsont. ~t tör vkivel: a csontot kétfelé húzzák (abban a babonás hiszemben, hogy akinél a széttört csont csúcsa marad, annak kívánsága teljesül).
4. ritk | A sarokcsontból vadon kinövő csont. | A saroknak (a lábbeli nyomásától) megvastagodott bőre.
5. Növ Némely virágon, levélen sarkantyúra emlékeztető nyúlvány. Az ibolya ~ja.
6. Műsz Folyó szabályozására, meder szűkítésére a partról a vízbe benyúló gát.
7. táj Konyha Derelyemetélő.
[←serkent]
HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024