Magyar értelmező kéziszótár
csont fn
1. Az ember és a gerinces állatok testének szilárd vázát alkotó részéből egy darab, ill. ennek anyaga. túlzó: ~ és bőr: betegesen sovány. | Konyha Levescsont. | biz: Lerágott ~: átv is elcsépelt, unalmassá, érdektelenné vált téma, ügy, dolog.
2. Ipari nyersanyagul, kül. használati tárgyak anyagául kikészített csont. ~ból farag vmit. | ~tá fagy vmi: nagyon keménnyé fagy.
3. Vkinek a ~jai: a) vkinek a teste, ő maga. Alig bírja a ~jait; b) irod vkinek a földi maradványai. | tréf v. pejor <Kif-ekben.> Gonosz v. vén stb. ~: ravasz v. gonosz ember.
4. Sp: ~ nélkül: kosárlabdázásban a kosár peremének érintése nélkül <jut a labda a kosárba>.
[?fgr]
HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024