Magyar értelmező kéziszótár
Keres
✔
szakáll
fn
1.
Férfiak
arcán
,
állán
növő
szőrzet
.
A ~ába dörmög, mor(m)og:
átv
is
elfojtva
beszél
,
így
fejezi
ki
elégedetlenségét
;
biz tréf:
a saját
v.
a maga
v.
más ~ára:
saját
,
ill
.
más
felelősségére
.
|
Nő
állán
növő
rendellenes
szőrzet
.
2.
Némely
állat
állán
levő
hosszabb
szőr
,
toll
v
.
lecsüngő
bőrlebeny
.
A
kecske
~
a
.
3.
Eszközön
,
szerszámon
:
kiálló
,
elhajló
v
.
visszafelé
görbülő
(,
kampószerű
)
rész
.
A
szigony
,
a
kulcs
~
a
.
4.
nép
A
gabona
kalászából
kiálló
hosszú
szálak
összessége
.
A
búza
~
a
.
|
táj:
A kukorica ~a:
a
kukorica
bajusza
,
selyme
.
5.
tréf:
~a van:
régi
és
unalmas
<
vicc
,
történet
stb
.
>.
HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024