Magyar értelmező kéziszótár
szimmetria fn
1. Abból adódó szabályosság, hogy egy (képzeletbeli) síkkal v. egyenessel két részre osztott tárgynak, alakzatnak e részei egymásnak tükörképszerűen megfelelnek, ill. egymáshoz nagyon hasonlítanak. Az arc ~'ja.
2. vál Arányos megfelelés vmely egésznek a részei között. A költemény szerkezetének ~'ja.
[nk:lat<gör]
HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024