Magyar értelmező kéziszótár
✔
szétválik tn ige
1. Több részre válik. A társaság ~t. | <Anyag> elemeire, részeire bomlik. A víz ~t hidrogénre és oxigénre.
2. <Együtt, egy irányban haladó több személy v. dolog> más-más irányban kezd haladni, ill. eltérő irányban folytatódik tovább. Az utasok ~tak; a két út itt ~ik.
3. Az életközösséget megszakítva különválik. Kétévi házasság után ~tak.
4. Megkülönböztethető részekre tagolódik. Ez a szó ~ik tőre és képzőre.
HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024