Magyar értelmező kéziszótár
szőlő fn
1. Gyümölcsként fogyasztott és bor készítésére haszn., ősszel érő, fürtös bogyótermés. tréf: Hámozva szereti a ~t: jobban szereti a bort, mint a szőlőt.
2. Növ Ezt termő, sok fajtában termesztett, kacsokkal kapaszkodó cserje (Vitis vinifera).
3. Az a földterület, ahol ilyen növényt termesztenek. Kimegy a ~be. Sz: lesz még ~, lágy kenyér: lesz még jobb sorsunk; gúny: savanyú (neki) a ~: nem tud elérni vmit, azért szólja le.
[ tör ]
HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024