Magyar értelmező kéziszótár
kimegy tn ige
1. Kint levő helyre megy, távozik. ~ a kertbe; ~ a kéményen a füst. | Vidékre, ill. külföldre megy. | Kívül is érzékelhetővé válik. ~ a fény a szobából.
2. biz szépítő Illemhelyre megy.
3. <Szállítmány, küldemény> központi helyről útnak indul. Kiment az áru; kimentek a meghívók.
4. ~ a csengetés: (a telefonkagylóban hallható, hogy) a hívott állomás készüléke csenget.
5. Ját Kártyalap a játszmában tovább nem szereplő lapok közé kerül. A zöld ász már kiment.
6. biz: ~ a helyéből: a) helyzetéből kimozdul; b) <kéz, láb> kificamodik.
7. ~ vmiből: lassanként megszűnik vmilyen helyzetben, állapotban lenni. ~ a divatból; ~ a formájából: elveszti eredeti formáját; ~ az álom a szeméből: álmossága megszűnik; ~ vmi az eszéből, a fejéből: elfelejti. | Vmi megszűnik vmiben, eltűnik belőle. ~ a zsírpecsét. | Állapota, tulajdonsága megváltozik. Kiment a színe: kifakult, más színe (, árnyalata) lett.
8. rég Párbajra kiáll. Pisztolyra ment ki vele.
9. biz <Cselekvés, magatartás> vmire mint (végső) célra irányul. Az egész arra v. oda megy ki (helyesen: azt célozza, arra irányul), hogy ...
Kapcsolat • eksz@nytud.hu • HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024