Magyar értelmező kéziszótár
✔
süveg fn
1. rég Magas, hengeres v. csúcsos, rendsz. karimátlan v. felhajtott peremű férfifejfedő.
2. nép Épület, építmény csúcsos legfelső része. A torony ~e.
3. Ép Műsz Boltozatnak a homlokfal fölötti része.
4. rég Cukorsüveg.
[?tör]
HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024