Magyar értelmező kéziszótár
sűrű
I. mn
1. Aminek részei, egyedei, szálai stb. (a területhez viszonyítva) igen közel vannak egymáshoz. ~ erdő, haj, szövet; ~ vasúthálózat; ~n lakott terület. | Aminek elemi részecskéi (viszonylag) nagyon közel vannak egymáshoz; tömör. ~ faanyag, köd; ~ levegő: nyomott, fojtó levegő; ~ a vére: sűrűvérű. Szh: olyan ~, hogy harapni v. vágni lehetne: rendkívül sűrű <légnemű anyag, köd, füst>. | Sok szilárd részt tartalmazó <folyadék>. ~ leves. | ritk Mély, nagy. ~ sötétség, csend.
2. Olyan <jelenség>, amelynek mozzanatai, elemei nagyon közel vannak egymáshoz, és gyorsan követik egymást. ~ eső; ~ pelyhekben hull a . | Egymást gyorsan követő <cselekvések, események (sora)>. ~ villámlás.
3. biz Izmos, erős (rendsz. alacsony, zömök) személy, kül. (fiatal) férfi. Odajött egy ~ fickó.
II. fn
1. Vminek a ~je: legsűrűbb rétege; vál: az élet ~je: a valóságos élet, a nyers valóság.
2. Sűrű erdő, bozót, erdő mélye. A ~ben bolyong.
[↔sürög]
Kapcsolat • eksz@nytud.hu • HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024