Magyar értelmező kéziszótár
✔
társalgó
I. mn (mn-i ign is) vál Társalgásban szokásos. ~ hang.
II. fn
1. vál Aki <vhogyan> tud társalogni. Jó ~.
2. Szállóban, klubban stb.: fotelokkal, kis asztalokkal stb. berendezett nagyobb helyiség.
3. rég A társalgás és a levelezés választékosságára és illemére oktató könyv. | ritk Idegen nyelvű társalgásra tanító könyv. Olasz−magyar ~.
Kapcsolat • eksz@nytud.hu • HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024