Magyar értelmező kéziszótár
vala rég
I. <A van ige egysz 3. sz-ű elbeszélő múltbeli alakja:> volt.
II. segédige (ragozhatatlan)
1. <Jelen v. múlt idejű ragozott igealakok után, múltbeli (folyamatos) cselekvés, történés kif-ére.> Ül ~; jártunk ~.
2. táj v. irod <Jelen idejű ragozott igealakok után, a felt mód múlt idejének kif-ére:> ...-t volna. Ha meg nem fordul ~.
[↔van]
HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024