1. Fának, cserjének — kül. fűznek, szőlőnek — hosszabb, egyenes, vékonyabb hajtása.

2. Vmely célra haszn. levágott vesző (pl.: nyílvessző, varázsvessző). | Testi fenyítésre haszn. vessző. | rég Verés. ~t kap. | ~t fut: a) rég katonai büntetés: két sor katona között végigfut, miközben azok vesszővel verik; b) vál súlyos megaláztatások sorozatát szenvedi el.

3. Tagmondatok, m-részek és tizedes törtek elkülönítésére való, vonás alakú írásjel (,). | Ékezet hosszú magánhangzón.

[?fgr tőből]