Magyar értelmező kéziszótár

vitéz

I. mn

1. Hős <katona>. | nép Bátor <ember>. | vál Hősi(es). ~ül viselkedik.

2. rég <Katonák megszólításában, megnevezésében.> ~ úr!

3. Tört is <A vitézi rend tagjainak címe.> ~ Kis Péter.

II. fn

1. Vitéz, bátor ember. | gúny: Nagy ~!: hősködő, csak gyengébbel szemben bátor ember.

2. rég Katona, lovag. Végvári ~; keresztes ~.

3. Tört is A vitézi rend tagja.

[szláv<germ]