Magyar értelmező kéziszótár
✔
váltó
I. mn (mn-i ign is) Olyan, aki, ami vkit, vmit vált. Jegyet ~ utas; egymást ~ futók; nép: Egy ~ fehérnemű: egy váltás fehérnemű.
II. fn
1. Jog Pénz Törvény megszabta formában kiállított fizetési kötelezvény, értékpapír.
2. Vasút A kitérőnek az a része, amely a járművet eredeti irányától eltéríti. Átállítja a ~t. | <Pongyola haszn:> kitérő.
3. Műsz Gépen, szerkezeten: vmely szükséges változtatás végrehajtására való alkatrész. | Kül. írógépnek az a billentyűje, amelynek lenyomásával az egy betűkaron levő két jel közül a felsőt üthetjük.
4. Sp | Futásban, úszásban stb.: olyan csapat, amelynek tagjai egymást váltva versenyeznek. | Váltóverseny.
5. ritk Váltótárs.
6. elav Váltóforint mint pénznem.
7. táj Egy váltás fehérnemű.
8. Vad Nagyvad rendszeresen használt útvonala.
HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024