1. Meglát (és felismer) vkit, észlel vmit. ~ vkin, vmin vmit; ~i, hogy szivárog a gáz. | biz: Észre sem vesz vkit: rá se hederít.

2. Megérez, felfog, tudomásul vesz. Észrevette a beszédükön, hogy idegenek.

3. Rájön vmire. ~i a hiányt.

4. Azon veszi észre magát, hogy ...: arra eszmél, döbben rá, hogy ... | biz: ~i magát: ráeszmél a hibájára.