Magyar értelmező kéziszótár
önt ts ige
1. Tartály, edény szándékos v. véletlen megdöntésével vhova ömölni késztet vmit. Bort ~ a pohárba. | Ürgét ~: ürgelyukba vizet önt, hogy a felszínre menekülő állatot megfogja.
2. Megolvasztott anyagot formába tölt és megszilárdulni hagy, ill. ilyen módon készít vmit. Szobrot, gyertyát ~. | Népr: Ólmot ~: ólomöntést végez.
3. vál Lelki tartalmat vmilyen formában kifejez. Versbe ~i érzéseit.
4. Vmit ~ vkibe: vmilyen lelki tulajdonságot kelt, ébreszt benne. Lelket, életet v. erőt ~ vkibe: felbátorít, megerősít vkit.
[?fgr tőből]
HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024