Magyar értelmező kéziszótár
összedől tn ige
1. <Építmény> úgy dől le, hogy a részei egymásra omlanak. | <Kif-ekben.> Nem dől össze a világ: nem olyan nagy baj; túlzó: egy világ dől össze benne: nagyot csalódik. Szh: ~, mint a kártyavár: egy csapásra megsemmisül.
2. rég irod <Élőlény> összerogy.
Kapcsolat • eksz@nytud.hu • HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024