Magyar értelmező kéziszótár
ős fn
1. Az az (ismert nevű) előd, akitől vki v. vmely család származik. | Igen régen élt felmenő ági rokon.
2. Vmely nép régen élt nemzedékei együtt. ~eink harcai.
3. argó Szülő. Moziba mentek az ~eim.
4. Tud Az élőlényeknek olyan fajtája, amelyből vmely ma élő rendszertani csoport tagjai származnak.
5. Vminek eredeti, kezdetleges változata. A repülőgép ~e.
6. (jelzőként) rég irod Ősi.
[ fgr ]
HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024