Magyar értelmező kéziszótár
Keres
✔
beszélő
I.
mn (mn-i ign
is
)
1.
Beszéd
(
hangok
)
utánzására
v
.
visszaadására
képes
.
2.
~ viszony:
a)
<
ismerősök
között
>
felszínes
kapcsolat
;
b)
olyan
viszony
,
hogy
nincs
közöttük
harag
,
beszélnek
egymással
.
3.
vál
Beszédes
,
meggyőző
.
Tört:
~ címer:
a
tulajdonos
nevét
v
.
foglalkozását
kifejező
címer
;
Irodt:
~ név:
hangzásával
v
.
jelentésével
viselőjének
az
egyéniségét
kifejező
név
(
pl
.:
Szélházy
).
II.
fn
1.
Az
,
aki
beszél
,
ill
.
előad
,
szónokol
.
2.
ritk vál
Narrátor
.
3.
Fegyintézetben
,
zárdában
stb
.
a
látogatókkal
való
beszélgetésre
haszn
.
helyiség
.
|
Ilyen
beszélgetésre
adott
engedély
v
.
alkalom
.
~
t
kap
.
4.
nép
Beszélőke
.
HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024