Magyar értelmező kéziszótár
Keres
✔
biztos
1
I.
mn
1.
Ami
valóságnak
,
ténynek
tekinthető
.
~
hír
.
|
Kétségtelen
,
nyilvánvaló
.
Vminek
~
jele
.
|
Vki ~ vmiben, vmiről, vmi felől:
egyáltalán
nem
kételkedik
benne
.
2.
Aminek
a
bekövetkezésére
feltétlenül
számíthatunk
.
~
siker
.
Szh:
~, mint a halál:
teljesen
biztos
.
|
Amivel
kapcs
.
veszélytől
v
.
sikertelenségtől
nem
kell
félni
.
Ami ~, (az) ~
v.
(az) ~, ami ~:
a)
jó
,
ha
felkészülünk
a
kellemetlen
meglepetésekre
;
b)
ragadjuk
meg
az
épp
adódó
alkalmat
!
|
Aki
ritkán
követ
el
hibát
.
~
célzó
.
3.
Nem
v
.
csak
nehezen
megingatható
,
megváltoztatható
.
~
állás
.
4.
Biztonságos
.
5.
rég
Megbízható
<
személy
>.
6.
(hat-i haszn)
biz
Biztosan
,
bizonyosan
.
II.
fn
Biztos
dolog
.
[←
bízik
]
biztos
2
fn
1.
Vmely
feladatra
különleges
hatáskörrel
kiküldött
hiv
.
személy
.
Miniszteri
~;
adatvédelmi ~:
a
személyes
adatok
védelmének
,
ill
.
a
közérdekűek
nyilvánosságának
feltételeit
figyelemmel
kísérő
,
jogsérelem
esetén
orvoslásukra
felszólító
országgyűlési
biztos
.
2.
rég
|
Legénységi
állományú
rendőr
.
|
Csendbiztos
.
HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024