1. Gyenge értelmi képességű, nehéz felfogású. Szh: ~, mint az ágyú v. mint a csizmatalp v. mint a tök: nagyon buta. | Műveletlen, ill. vmiben járatlan. ~ ő ahhoz. | Aki ésszerűtlenül, helytelenül cselekszik. Ne légy ~!

2. Buta emberre valló. ~ beszéd.

3. biz A logikának ellentmondó v. érdekeinkkel ellenkező. ~ véletlen.

4. táj Életlen, tompa.

1. Buta ember.

2. Buta dolog, butaság. ~'kat beszél.