1. A ~ v. a belek: az emésztőcsatornának a gyomrot a végbélnyílással összekötő tekervényes, csőszerű része. nép: Felfordul a bele v. majd kihányja a belét: erős undor fogja el; durva: kitaposom a belét: <fenyegetésként:> kegyetlenül elbánok vele! | Leölt állat bele tisztítva, kül. mint töltelékes húsáru burkolója.

2. (Fás) növények szárát kitöltő puha, laza szövet. A bodza bele.

3. Növényi termésnek a kéreg v. a héj alatti húsos része. A dió bele.

4. Sült tésztafélék puha belső része.

5. Némely tárgynak, eszköznek burkolatba foglalt belső része. A ceruza bele.

6. Világítóeszköz kanóca.

[?fgr]