Magyar értelmező kéziszótár
bélyeg fn
1. Rajzzal díszített, rendsz. fogazott szélű, enyvezett hátú kis nyomtatvány. | Postabélyeg. | Okmánybélyeg. | Tagdíjak, illetékek stb. lerovására haszn. hasonló értékcikk. Szakszervezeti ~.
2. Tárgy(ak), test(ek) felületére ráfestett, rápecsételt stb. megkülönböztető jel(zés), jegy, ábra. ~et éget vmibe. | Tört Szégyenbélyeg.
3. kissé vál Különös ismertetőjel. A tehetség ~e. | a) vál <Kif-ekben:> vminek maradandó hatása; b) pejor vminek árulkodó nyoma.
[ szláv v. tör ]
Kapcsolat • eksz@nytud.hu • HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024