Magyar értelmező kéziszótár
✔
csengő
I. mn (mn-i ign is) (Kellemesen) csengve szóló. ~ szoprán.
II. fn
1. Harang alakú, csengő hangot adó kis eszköz. ~t köt a gida nyakába.
2. Csengetéssel v. berregéssel jelt adó (villamos) szerkezet. Megnyomja a ~t.
HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024